A biztonságpolitikai szakértő úgy látja: a NATO-főtitkár azért a választások után tárgyalt Orbánnal, mert nem akarta kínos helyzetbe hozni. Szerinte az Ukrajnának szánt segítséget tagállamiról NATO-szintre akarják emelni, a csádi magyar katonai szerepvállalás mögött pedig üzleti érdekek állhatnak.

Nem jött be Orbán Viktor terve, hogy jelentősen átrendeződik az Európai Parlament – mondja Bíró-Nagy András politológus. A Fidesznek soha nem volt 47 százaléknál alacsonyabb listás eredménye az EP-választásokon, tehát magához viszonyítva ez rossz eredmény – teszi hozzá Krekó Péter.

A költségvetés már összeomlott, de a választás után sem fogja erőteljes kiigazításra elszánni magát a kormány – véli Surányi György. Az MNB volt elnöke szerint gazdasági tanácsadói elhitetik Orbánnal, hogy léteznek csodák, pedig csodák nincsenek.

„Kockázatot látok Magyar Péterben. Ha most melléállnék a pártommal, az olyan, mintha a rulettasztalon mindent feltennék a piros nyolcasra” – mondja Vona Gábor. A 2RK elnökével beszéltünk a pártépítésről, a háborúról, a saját múltjával való szembenézésről és az ellenzékváltó hangulatról.

A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a külügyminisztériumot érő orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része” a NATO-EU információk leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, meddig tart a politikusok önmérséklete a Fico elleni merénylet után.

Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.

„Összegyurcsányozni” valakit: ez bevett stratégia lett a Fidesz kampányaiban, de Milbacher Dániel szerint a mostaniban versengő narratívák vannak, Magyar Péter pedig igyekszik fölülemelkedni a szekértábor-logikán.

Csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele ér fel jelentőségében Magyarország EU- és NATO-tagságával – mondja a külpolitikai elemző. Mindig gyanús, ha valaki a békéről szónokol – értékeli a kormányzati retorikát, és furcsállja Kína-barátságunkat, amely szembemegy Trump politikájával.

László Róbert szerint nem tét nélküli az EP választás, mert annak mindig van belpolitikai következménye. Nemrég két szabálymódosítással is Vitézy Dávid útját egyengette a Fidesz, de Szentkirályi Alexandra jelölése öngól lehet: visszalépése a kegyelmi ügy két női lemondása után visszás lenne.

Molnár László szerint nincs összefüggés a tudatosan rosszul tervezett költségvetés és az amerikai elnökválasztás között, a reptérvásárlás politika célzatú, az orosz tulajdonú Mere üzletláncnál pedig kérdés, megfelel-e az EU-s átláthatósági feltételeknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyar Péter igyekszik független maradni, a választóknál ugyanis nagy pluszt jelent, hogy nem professzionális politikus. Az ellenzéki szereplők közül csak Gyurcsányról beszélt negatívan a szombati tüntetésen, hogy elhatárolja magát a DK-tól.

„A kormányhoz és a Fideszhez semmilyen közöm nincsen!” – mondja Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt, aki azt is elárulta, hogy 2022-ben a Fideszre szavazott. A 3-as metró ügyében feljelentést fog tenni, Budapest nincs felkészülve olimpia megrendezésére, és nem kizárható Karácsony visszalépése.

Bár a Policy Solutions elemzője szerint a Fidesz bohóckodásként állítja be Magyar Péter üzeneteit, egyelőre védekezésbe szorult. A budapesti főpolgármester-jelölti versenyben az a papírforma, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, Vitézy Dávid egyedül marad, az igazi releváns szereplő Lázár János.

Novák Zoltán szerint mivel a Fidesz nem képes megszólítani a fiatalokat, Orbán megnyomta a vészcsengőt, és felszólította idősebb táborát, hogy győzzék meg a gyerekeiket, kire kell szavazniuk. Magyar Péter retorikai képességei nem erősek, emocionálisan mégis bevonta a közönségét. Elemzés az ünnepről.

Semmilyen érdemi együttműködés nincs az ellenzéki pártok között, és ezen a kegyelmi ügy sem változtatott – mondja Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte egyre nagyobb sárkupacot dobálnak egymásra a pártok, és azt sem hallották meg, ami a Hősök terén történt, a civilek tüntetésén.

Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. A miniszter holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét – véli a szakpolitikus.

Az LMP Vitézy Dávid indításával azt kockáztatja, hogy kizárják az Európai Zöld Pártból – mondja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek EP-lista-vezetője.

Győri Gábor szerint a kormánynak nem erőssége a bocsánatkérés, pedig a helyzet súlyossága még azt is indokolta volna, hogy Orbán külön beszédet szánjon a kegyelmi ügyre, így az egészet be lehetett szorítani tíz percbe. Bár a jobboldalon is érezhető a felháborodás, az áldozatokról mégsem esett szó.

Kuslits Gábor szerint a jogsértések gyakorisága eltompítja az érzékenységét azoknak, akiknek ezekre kellene felhívniuk a figyelmet. Egy intézményvezető nem engedhetné meg, hogy a munkatársai egyedül maradjanak a gyerekekkel.

Vita az akkugyárakról Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem, hogy mit tehetnek a hatóságok. Vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

Csiki Varga Tamás úgy véli, a hidegháború óta a legjelentősebb hadgyakorlatot tervezi a NATO. Mivel az orosz narratíva szerint a Nyugattal állnak hadban, érthető, ha a katonai szövetség a legrosszabbra készül. Szerinte rendkívül kellemetlen, hogy a törökök beelőztek a svéd NATO-tagság ügyében.

Az MTA korábbi elnöke és egykori oktatási miniszter szerint az alapítványi átalakítás komoly károkat okozott, de egy hét alatt vissza lehetne fordítani a folyamatot. A kutatók körében apátia van. 2001-ben nagyon más volt a Fidesz, Orbán akkor az oktatási kérdésekbe nem szólt bele.

Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira.

A politológus szerint – a végtelenül kínos EU-s kávézós jelenet ellenére – nem állították teljesen a szőnyeg szélére Orbánt az EU-ban, és Magyarország sem lett megtűrt vagy másodrendű. A kormányfő továbbra is képes irányítani a politikáról alkotott véleményeket, érzelmeket és értékítéletet.