A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is. Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét? 03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát 08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót 09:20 Krleža magyarországi pályafutása 12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém 16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa 18:36 A bennfentes kívülálló 20:29 Hungarica, Germanica és Krleža 23:10 Krleža, az analóg wikipédista 27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben 30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként? 36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása 41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/ Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message