Lehetett volna másként is – és rajtunk is múlt. Akárcsak a Trianon előtti két esztendőben, úgy a második világháború idején is rajtunk is múlt, hogy milyen lett a román-magyar határ. Ha nem lépünk be a háborúba, ha idejében kilépünk belőle…. mind-mind lehetőség volt az 1945-öt megelőző időben, hogy megoldjuk a Trianonban Károlyi Mihályék bűnéből keletkezett problémát.

Soha nem éltünk ilyen jól és biztonságban, mint ma. Van nyugdíjunk, társadalombiztosításunk, ami a 19. század végén nem volt. De miért nincs annyi gyermekünk, mint akkor? Miként függ össze a demográfiai tél a civilizációnkkal? Milyen folyamatok zajlottak Magyarországon az elmúlt évszázadokban, s különösen a 20. században? Elemzünk.

Ismerősek a módszerek a 21 század elejéről? A német nemzetiszocialista sajtó 1941-től elítélő hangnemben írt arról, hogy a magyar kormány nem tett a németeknek megfelelő zsidóellenes lépéseket, nem vezetett be a birodalomnak megfelelő jogszabályokat, menekültpolitikát, s nem vett részt teljes erejével a szovjetellenes háborúban. Vagyis azt kifogásolták, hogy Magyarország védi saját állampolgárait és a magyar érdekeket. A sajtónyomás nagy volt és a magyar kormány pontosan tudta, hogy a német...

A második világháború előtt, alatt és után komoly szerepet játszó magyar tudósok életútját elemezzük, megkeresve a közös pontokat a neveltetésben, a magyarországi iskoláztatásban, a sorsban, a tudósi karrierben.

Az asszimilációról beszélgetünk és a közös nemzeti célokról. Arról, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében miként fogtak össze teljesen különböző származású, társadalmi helyzetű nők azért, hogy Magyarországot felemeljék porba sújtott állapotából. Révay Mór Jánosné életútja.

Gönczi Ferencet a Tóth Ilona perben ítélték halálra. A semmiért, ahogy „vádlott”társait is. Ha tett valamit Gönczi, az az embermentés volt, hiszen mentősként dolgozott az egész forradalmi időben 1956-ban. Pere példa arra is, hogy az ávó 1956 után, a Kádár rendszerben is dolgozott.

Az 1920 utáni politikai elit nagy érdeme, hogy tagjai országot faragtak a trianoni torzóból. Hogy kik voltak hathatós segítőtársaik? Például a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége.

Újra a csendről beszélünk. A lakótelepek és parkolók alatt lévő tömegsírok csendjéről. Európa utolsó nagy etnikai tisztogatása volt a délszláv háborúk előtt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás. A legutóbbi időkig a csend nyomta el a sikolyokat.

A manapság Apró villaként ismert Sebestyén villa története nem elszigetelt eset, hanem a rendszer maga. A pártállamban a másoktól elrabolt vagyonokat adták a pártvezetőknek. Aztán a rendszerváltoztatás után meglehetősen olcsón megvásárolhatták az elrabolt vagyont.

A II. világháború idején a lágerekben és más helyeken szerepet vállalt kápók helyzetét elemezzük a háború utáni népbírósági perek tükrében.

Az elfelejtett béke – a közbeszéd Trianonról szól sokat, miközben az annál is kedvezőtlenebb (területben, kisebbségi jogokban) párizsi békéről kevés szó esik. Most alaposan elemezzük a téma szakértőjével.

Hogyan lesz az 1994-es sikertelenségből 1998-as siker? A magyar polgári együttműködés történetét elemezzük a rendszerváltoztatás előtti időktől, majd a Batthyány Lajos Alapítvány 1991-es létrehozásától 2002-ig, de kicsit kitekintünk 2010-ig is.

Ötszáz év szuverenitásküzdelmeit elemezzük, 1526-tól, s kipillantunk régebbi korokba is. Mi az, ami állandó a magyar történelemben? Mi az a harc, amit minden nemzedéknek meg kell vívnia? Milyen közös vonásai vannak szuverenitásküzdelmeinknek és miként függ ez össze a mélyen a lelkünkben és történeti alkotmányunkban gyökerező magyar demokratikus hagyománnyal?

Csak a rendszerváltoztatás után kapott magyar állampolgárságot, s maga is menekült volt. Hontalan. Mégis megtalálta a hazáját, itt, Budapesten, Magyarországon. Többszázan köszönhetik neki az életüket. Ara Jeretzian regényes története Konstantinápolytól Budapesten át Bécsbe és vissza.

Tárnák mélye helyett a pincebörtönök mélyén. Hogyan reagált a pártállam a természeti katasztrófákra, bányaomlásokra? Miért sejtettek mindenhol szabotázst?

1989. Románia összeomlik. Egymásra lőnek a különböző fegyveres csoportok. Ki kivel van? Ki tudja? S volt-e magyar beavatkozás?

Felvidéket maroknyi cseh légiós kezdte megszállni 1918-ban. Könnyedén visszaűzhetők voltak a határ mögé, ahonnan jöttek. De Károlyiék nem tűzparancsot, hanem visszavonulási parancsot adtak a magyar csapatoknak, a hadsereget pedig leszerelték. A cseh megszállással pedig eljött a felvidéki magyar városokban, például Pozsonyban is, a sortüzek ideje.

Károlyi Mihály és „tudós” csapata. Miért vezettek országvesztéshez Jászi Oszkár gondolatai és az ezek nyomában járó politikai tevékenysége? Hogyan készítették elő a belső Trianont?

Mérnökök rács mögött és az ávó celláiban. Bányászperek, ötvenes évek.

A Kárpát-medencében az ezer éves magyar jelenlét szobrokban, emlékekben is kifejeződött. Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, amely ne kapcsolódna a történelmünkhöz. Nem csoda, ha 1918 után elkezdődött az emlékek irtása. Ezzel párhuzamosan persze a megszállók konstruáltak maguknak új „történelmet”.

Két név, amely nagyjaink mellett örökre megmarad az emlékezetünkben: Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost. A trianoni szerződés aláírói. Aláírták, mert kellett. De rögtön utána kijelentették, hogy ezt soha, egy magyar sem fogja magára nézve kötelezőnek tartani. No de hol van az aláírás tolla?

Tűzzel-vassal. Joggal-jogtalansággal. Megtöréssel-megalázással. Mindegy hogyan, csak eltűnjenek az önállóan gazdálkodók a faluról. Mert a tulajdon, az önálló gazdálkodás az autonómia alapja. Ezt pedig a kommunizmus nem tűrhette. A kulákperek anatómiája.