A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Az idei évre 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár a CIB, és 8 százalékos béremelést a magyar vállalkozói rétegben

Az akkreditív fizetési megoldással a vevő és az eladó is biztonságban érezheti magát, mert a kockázatot a bank vállalja.

Már jönnek az uniós pénzek, de még mindig sok maradt befagyasztva, miközben már az uniós költségvetési szabályok is újra számítanak. Hogy hat ez a magyar gazdaságpolitikára? Erről szól a Függő Változó podcastsorozat új adása.

A kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy a bankok is környezettudatosak legyenek, ám a cél érdekében megtett lépésekről sokszor nem értesülnek.

A munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Újra lehet alkudni az autóvásárláskor, és még készleten is vannak autók.

Alacsonyabb a 18-29 éves fiatalok fizetéssel kapcsolatos biztonságérzete, mint a többi korcsoporté, azaz kicsit jobban félnek mind a készpénzes, mind a digitális fizetéstől.

Magyarországon nagyon erős a 60-70 százalékos értékpapírláb a portfóliókban.

Idén nem az elszálló rezsi, hanem a magas infláció miatt fogta vissza a lakosság a fogyasztását.

Ma már senkinek sincs olyan családtagja vagy ismerőse, akit ne próbáltak volna megtámadni valamilyen digitális csatornán az elmúlt egy évben.

Magyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.

Vége a viszonylag hosszú, egyéves recessziós trendnek, a harmadik negyedéves GDP-adat már bővülést mutat az előző negyedévhez képest. Jövőre az eddigieknél alacsonyabb, 3 százalék alatti, de szerkezetében fenntarthatóbb növekedési pályára juthatunk.

Nem látja a társadalom a nyugdíjasokban rejlő erőt. Emellett pedig a magyar nyugdíjasok is inkább lemondanak magukról, nem tekintenek magukra a társadalom hasznos tagjaiként – hangzott el a Pénz(m)érték podcastsorozat utolsó részében.

Újra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.

A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.