Mi változott az idei magyarérettségin és mit szóltak hozzá a diákok? Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást egy magyartanárnak, és mi a magyarórára beülő diákoknak? Mit lehet kezdeni a kötelezőkkel, és mik azok az irodalmi szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a fiatalokból? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Kovács Péterrel, a Fazekas Mihály Gimnázium tanárával. A Nem rossz könyvek podcast következő epizódját élőben vesszük majd fel a Margó Irodalmi Fesztiválon: május 23-án Édouard Louis könyveiről beszélgetünk Fáber Ágoston szociológussal. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A tartalomból: 00.00 Ez az évadunk utolsó stúdióban felvett adása, de megyünk a Margóra és Bánkra.  1.50 Könyvek, amiket mostanában olvastunk. Elsőnek Jonathan Haidt könyve a tinédzserek mentális egészsége és a mobiltelefonok terjedése közötti kapcsolatról. Cikkünk a könyvről itt olvasható.  4.00 Rubin Szilárd - Csirkejáték  7.20 Salman Rushdie - Kés, született erről is cikkünk.  11.35 Michel Houellebecq - Megsemmisülni, a regényről Zelei Dávid írt kritikát a 444-re. 15.50 Meghalt Paul Auster 19.50 És a mai témánk: érettségi, kötelező olvasmányok, fiatalok és az olvasás. Vendégünk pedig Kovács Péter, a Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára.  20.40 Az első kérdés persze az érettségiről szól: mi változott, milyen volt, mit szóltak hozzá a diákok.  24.20 Mi amúgy ma az elvárás egy 18 éves fiatallal, milyen tudása legyen középiskola végére a magyar irodalomról? Mi inkább a cél, a fogalmi tudás vagy a szövegek megszeretése? És hogyan lehet élő kapcsolatot kialakítani a szöveggel?  26.00 Ki lehet-e törni a kronologikus tanítás hagyományából? És hogyan lehet irodalmat tanítani egy matematika faktos osztálynak?  30.00 Mi a legnagyobb kihívás ma egy magyartanár számára? És mi lehet egy irodalomórára beülő diáknak?  33.00 A diákok pontosan tudják, hogy ez nem egy piacképes tantárgy, de mit mondhat erre a tanár? A kulcs az a kérdés, hogy mit tud mondani egy tizenéves számára az adott szöveg.  34.20 Melyek azok a szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a diákokból? És mi az, ami nem, pedig azt várná az ember. „A diákok jóval konzervatívabbak, mint a tanárok.” Az emlegetett regény: Janne Teller - Semmi 37.10 A kihagyhatatlan kérdés: a kötelező olvasmányok. És Kovács optimista álláspontja: ha már vannak előírt szövegek, azokban is próbáljuk megtalálni a kérdéseket, ami foglalkoztatja a diákokat. Milyen mai szempontok felől lehet például olvasni a Szigeti veszedelmet? + bevitt szövegek a kötelezők mellé, a már említett Semmi mellett Babitstól a Gólyakalifa.  45.50 Visszatérés a Haidt-könyvhöz, és a nagy vita az Egyesült Államokban, hogy a mai diákok már nem tudnak igazán figyelni az olvasásra (erről cikkek például itt és itt). Mit látni ebből itthon? És számít-e, hogy milyen típusú könyveket olvasnak?  51.50 Hogyan lehet olvasót nevelni? Mit tehet a szülő vagy a tanár, és eleve hol dől ez el? Radikális, de nem életidegen elképzelés, hogy az olvasóvá nevelés 9-10 éves korra lezárul. „Az első és legfontosabb dolog, hogy a tanár ne utáltassa meg a diákkal az irodalmat.” 54.50 Három fontos könyv, amit a diákok is szoktak szeretni: Ottlik Géza - Iskola a határon, Szerb Antal - Utas és holdvilág és kortárs lírából például Borsik Miklós. Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakas