Nem fél beleállni csípős vitákba, és igen gyakran fogalmaz meg markáns kritikát az avítt, elavult egészségügyi módszerekről és terápiákról. Dr. Novák Hunor gyerekorvos elkötelezettségről, szakmai meggyőződésről, szűnni nem akaró tettvágyról és egy életre meghatározó tapasztalásról is mesélt a Felfogatók aktuális epizódjában.

Hamarosan indul a Felforgatók harmadik évada, amiben újabb bátor magyarokkal beszélget Kadarkai Endre. Mit tud Puzsér Róbert a felforgató génekről, hogyan változott Novák Hunor véleménye a koronavírusról, mit gondol Hajdú Szabolcs a szabadságról? A harmadik évadban is tíz olyan ember történetét mutatjuk be, akik letértek a kitaposott ösvényről, akik saját utat választottak és sikerre vittek valamit amiben hittek.

Ülhetne egy kényelmes ügyvédi irodában, milliós fizetéssel, helyette ő a reménytelen szegénységben élő romatelepeket választotta. Módszert, programot dolgozott ki, egyesületet alapított, hogy a telepeken élőknek segítsen, a többségi társadalmat pedig érzékenyebbé tegye. Sokan féltették, sőt őrültnek tartották, de ő változtatni akart és nem riadt meg sem a fizikai ellenállástól, sem a közigazgatás alkalmatlanságától. Kadarkai Endre Both Emőkével beszélgetett.

Az ország egyik fele nem sokra tartja, a másik bármit megvesz, amin a neve szerepel. Szembe került a magyar dietetikus szakmával, az orvosokkal, de igazából egyikük sem tudott fogást találni rajta. Használja a médiát és hagyja őt is használja a média, ha az érdekei úgy kívánják. Mindennel kapcsolatban sarkos véleményt formál és egyáltalán nem érdekli, ki és mit gondol róla. Schobert Norberttel félelemről, elszántságról, pénzről és sikerről beszélgetett Kadarkai Endre.

Számos filmes díjat vitt már haza, de az egyik legnagyobb költségvetésű filmje végül el sem készülhetett. Nem futamodik meg a konfliktusok elől, sőt. Beleáll azokba. Ennek is köszönhető, hogy sokszor került összetűzésbe a filmes világ fölött őrködő állami döntéshozókkal. Milyen volt az élet kezdő rendezőként vagy hogyan bírkózik meg azzal, ha falakba ütközik? Kadarkai Endre Pálfi Györggyel beszélget.

Kétszer sem sikerült a felvételi a színművészetire, ezért Izraelig ment, hogy tanulhasson, de közben megjárta a katonaságot is. Rendezői és főhadnagyi diplomát szerzett, hazajött, itthon azonban még mindig nem kért belőle a szakma, ezért saját színházat alapított. Kadarkai Endre Borgula Andrással, a Gólem Színház alapítójával beszélgetett.

Hodász András, vagy ahogy hívei szólítják Hodász atya minden tekintetben eltér a papokról alkotott sztereotípiáktól. Motorozik, edzőterembe jár, fent van a Youtube-on, ahol Papifrankó nevű csatornáját több ezren követik. Van Instagram oldala is, mert így éri el a legegyszerűbben a fiatalabb generációt. Kadarkai Endre egy vérbeli XXI. századi pappal beszélgetett.

Mindenki ismeri a magyar médiában, pedig se tévében, se rádióban és kiadónál sem dolgozik. Ő szervezi viszont a magyar média legfontosabb szakmai eseményeit. Évente több alkalommal képes rávenni kétezer médiást, hogy félretéve a versenyt, a politikai határvonalakat, együtt töltsenek néhány napot Siófokon. Kadarkai Endre Csermely Ákossal beszélget sikerről, motivációról, bukásról, munkaalkoholizmusról.

A kilencvenes évek legsikeresebb hazai felnőttfilmes alkotója, rendezőként több, mint 150 filmet jegyez, producerként ez a szám pedig eléri a több százat is. Többször nyerte el a pornóipar Oscar-díját. Szerinte ez a műfaj “mese felnőtteknek szép nőkkel és szép pasikkal.” Manapság Youtube-ra készít videókat és súlycsökkentő tippeket és tanácsokat ad. Kadarkai Endre Kovács “Kovi” Istvánnal beszélgetett.

Először sportolóként bizonyított. Tizennyolcszoros kupagyőztes és magyar bajnok, négydanos cselgáncsozó. Talán ennek is köszönhető, hogy nem ismer akadályokat, áttöri a gátakat, amit a fejébe vesz, azt tűzön-vízen keresztül viszi. 2003-ban apjától vásárolt egy több százmilliós veszteséggel üzemelő céget, mára a legsikeresebb hazai ásványvízmárka az övé. Kadarkai Endre az élelmiszeripar egyik legnagyobb hazai felforgatójával, Balogh Leventével beszélget.

Ő volt az első magyar nő, akire stand-uposként felfigyelt a szakma, aztán a közönség is. Beszélgetésünkben mesélt konfliktusokról, lázadásról és az önmagában lévő kettősségről is. Hogyan forgatta fel a Dumaszínház életét és miként látja önmagát nőként, anyaként és humoristaként? Kadarkai Endre kérdezett, Anett pedig könyörtelen őszintességel válaszolt.

Neki köszönhetjük, hogy szinte mindenki tudja, hogy mit csinál és hogyan dolgozik egy toxikológus, de nem szeretnénk a munkahelyén találkozni vele. Az orvos, akit fehér köpenyben ritkán, tornacipőben és pipával a szájában viszont gyakran látni. Kadarkai Endre egy bátor magyar orvossal, Zacher Gáborral beszélgetett.

Az igazán sikeres emberek letérnek a kitaposott ösvényről. Saját utat választanak és ha el is buknak néha, még nagyobb lendülettel kezdik újra. Mi is nagy lendülettel kezdtük újra a Felforgatókat, hogy újabb tíz bátor magyart mutassunk be, olyan embereket, akik a saját területükön szembe mentek az árral és létrehoztak valami újat. Hamarosan jön Kadarkai Endre és vendégei!

A Felforgatók első évadában tíz magyar történetét mutattuk be, akik mertek szembemenni az árral. Ebben a bónuszepizódban a korábbi beszélgetésekből idézünk eddig nem lejátszott részeket. Virág Judit a kezdetekről, Orlai Tibor a bemutatók előtti stresszről, Böszörményi Gyula pedig élete első hamburgeréről mesél.

A Felforgatók bónuszepizódjában az első évad beszélgetéseiből idézünk korábban nem lejátszott részeket. Szilágyi János egy fontos etikai dilemmáról, Kende-Hofherr Krisztina a sztárcsinálásról és a kritikákról, Böszörményi-Nagy Gergely az iskolák szerepéről, Galambos Márton pedig a szigorról mesélnek.

A Felforgatók első évadában tíz magyar történetét mutattuk be, akik mertek szembemenni az árral. Ebben a bónuszepizódban a három leghallgatottabb beszélgetésből idézünk korábban le nem játszott részeket. Almási Kitti az elérzékenyülésről, Litkai Gergely egy dumaszínházas konfliktusról, Szendi Gábor pedig a gyógyszerlobbról mesél.

Böszörményi Gyula kétéves kora óta nem tud járni, gyerekkora egy részét több száz értelmi fogyatékos között, majd egy szociális otthonban töltötte. Volt, hogy halálra akarta inni magát, aztán kimászott gödörből, írni kezdett, de tíz év kitartó munka kellett ahhoz, hogy végül a Gergő és az álomfogók meghozta az áttörést: 80 000 példányban fogyott el, és németre is lefordították. Honnan merítette az erőt? Mit gondol az életről, a halálról és a hitről?

Tudós szeretett volna lenni, de helyette kipróbálta a programozást, a forgatókönyvírást, a könyvkötést aztán eljutott a pszichológiához. Majd jól megkavarta az állóvizet. A többség a paleolit táplálkozás pápájaként ismeri, de számos más területen merész állításokat fogalmazott meg. Szendi Gábor, egy igazi felforgató.

Virág Judit a nyugodt múzeológus állását hagyta ott egy teljesen bizonytalan munkáért. Aztán ő lett a magyar műkincspiac legfontosabb szereplője. Kadarkai Endrével a kezdetekről, női vezetésről, és a búcsúról beszélgettek.

Almási Kitti nemcsak könyvet írt a bátorságról, de saját életében is sokszor választotta a nehezebb utat, mert szembe menni az árral, mára pedig az egyik legsikeresebb és legismertebb hazai pszichológus. Honnan jön a belső erő? Van-e olyan, ami őt is megtörné?

Orlai Tibor sikeres menedzser volt, orvosi műszerekkel kereskedett, de egy idő után kiismerte és megunta azt a világot. A szerencse a színház közelébe vitte, majd néhány évvel később új alapra helyezte a színházcsinálást és az egyik legsikeresebb színházvezető lett. Hogyan csinálta? Milyen akadályokon kellett átmennie akkor és most?

Működésbe lendítette a magyar dizánipar központját, létrehozta Közép-Európa legmenőbb jövőfesztiválját és mindezt megállíthatatlanul és szenvedéllyel tette. A Felforgatók vendége Böszörményi Nagy Gergely, aki ezúttal a Design Terminál és a Brain Bar mellett önmagáról is mesél.

Szilágyi János a magyar rádiózás egyik legnagyobb harcosa. Először kirúgták, aztán visszavették a Magyar Rádióba, nem volt hajlandó lakatot tenni a szájára, ezért egy ország követte műsorait. A Felforgatók heti adásából kiderül, hogy szerencsére Szilágyi János jellegzetes orgánuma, csillapíthatatlan kíváncsisága és humorérzéke az elmúlt húsz évben semmit sem változott.

32 évesen lett a Forbes magyar kiadásának főszerkesztője. Akkor senki nem hitt abban, hogy a válság által megtépázott hazai médiapiacon egy nyomtatott lapot sikerre lehet vinni, de Galambos Mártonnak sikerült. Mára a lap mellé, online-, rendezvény- és könyvüzletágat építettek, az introvertált főszerkesztő pedig ezrek előtt tart előadásokat.

Kende-Hofherr Krisztina jól fizető médiás vezető állását hagyta ott a szabadásgért és azért, hogy úgy dolgozhasson, ahogy szeretne. Valódi sztárok menedzsere lett, és megszelidítette a bulvármédiát. Anyatigrisként védi és inspirálja a vele dolgozó hírességeket, sőt az utóbbi időben motivációs előadóként is kipróbálta magát. Kadarkai Endrével munkamódszeréről, gyerekkoráról, a bátorságról és az akadályokról beszélgettek.