Menjünk vissza az időben 30 évet: 1991-et írunk, a rendszerváltás már megnyitotta kapuit a civil szervezetek előtt is, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld kezdeményezések. Ahogy sok más alapítvány, a WWF magyarországi irodája is ekkor jött létre, először csupán néhány fővel, akkor aktuális természetvédelmi problémákra reagálva – ráadásul nem más, mint Fülöp herceg támogatásával. Bár a panda még viszonylag ismeretlen volt itthon, fokozatosan építkezve és lelkiismeretesen dolgozva egyre jobban elterjedt, hogy miért fontos természeti értékeink megóvása és mivel is foglalkozik a WWF Magyarország – hazai terepen hazai kihívásokkal. Most térjünk vissza 2021-be: a rengeteg új kihívás mellett még néhány „régi” is fennmaradt, és bár a köztudatba mára beégtek a klímakatasztrófa, a természetvédelem és az erdőirtás szavak, még mindig rengeteg a tennivaló mind a természetvédelmi kezelés és klímavédelem, mind a zöld politika és a szemléletformálás terén. Idén 30 éves a WWF Magyarország, és ennek alkalmából a Lételem EXTRA keretében izgalmas beszélgetésre ült le egymással Sipos Katalin, a WWF Magyarország jelenlegi igazgatója és Haraszthy László, a civil szervezet egykori alapító igazgatója, melynek során egyszerre idézik meg a múltat, mutatják be a jelent és elmélkednek a jövőről. Mihálovits András villámkérdéseire válaszolva a beszélgetésből többek között kiderül, hogy hogyan jött létre és miként változott az alapítvány a három évtized alatt, mik azok a természetvédelmi problémák, amik még 30 év elteltével is kihívást jelentenek, miket könyvel el legnagyobb sikernek a jelenlegi és az egykori igazgató, voltak-e és vannak-e zöld politikai programok, vagy épp milyen most és milyen volt régen a társadalom viszonya a természet- és környezetügyhöz.