Az UNESCO szeptember 15-i ülésén kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja. A terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az Európa Amazonasa megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka, és hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket. A most elismert, öt országon átívelő bioszféra-rezervátum 930.000 hektár kiterjedésű, ami akkora, mint Magyarország területének 10%-a. A Mura, a Dráva és a Duna 700 km-es szakaszát érinti, és ezzel Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizesélőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon. A Lételem negyedik epizódjában Mihálovits András Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Gruber Tamással, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetőjével beszélgetett a védett területek, azon belül is a bioszféra-rezervátumok jelentőségéről, arról, hogy mit is jelent valójában az UNESCO elismerése és hogy hol van az ember szerepe a természetvédelmi területeken belül. Szó esik természetesen az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum kialakulásának történetéről, arról, hogy milyen tennivalók állnak előttünk és miért fontos az országok közötti együttműködés, de a szakértők hazai projekteket, jó gyakorlatokat is bemutatnak, amelyek hozzájárulnak a bioszféra-rezervátum természetességének megőrzéséhez. Bővebb információ az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumról: https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/magyarorszagot-is-erinti-a-vilag-elso-ot-orszagon-ativelo-bioszfera-rezervatuma/