A spektákulum társadalmának, Debord villámfényű szövegének idővel kapcsolatos tételei a szabadidőről való gondolkodásunk, a filmklub alapjai. A tőkés rend komplex árucikként értékesíti számunkra saját időnket, tanulás, játék, kultúra, gondűzés, szocializáció, barátság, szerelem és család különböző alakzataiban. Abban az időben, amikor Debord leírja ezeket az összkomfortos időtömböket, a képek fogyasztásának idejét, tágabb értelemben az idő fogyasztásának képét, a legelevenebb szabadidős forma Franciaországban a cinefília, a mozi és a város iránti rajongás. Párizsi séták, kávéházi beszélgetések, a város mozik topográfiája szerinti feltérképezése; ennek az ötvenes-hatvanas években rögzült módozata, romantikája, emléke és filmes rekonstrukciója nosztalgikusan, maradványosan máig alakítja a moziba járás gyakorlatát. Mi volt Isidore Isou, a lettrizmus alapítójának filmeszménye, és mit tanult ebből Debord? A részleges szellemi közösség ellenére miért összeegyeztethetetlenek Isou és Debord céljai? Mi az egységes urbanizmus? Mit jelent az ismétlés Debord filmesztétikájában? Milyen avantgárd hagyományokhoz kapcsolható a lettrista film és Debord életműve? Ezekről beszélget Erhardt Miklós médiaművésszel Babos Anna és Petri-Lukács Simon, a Partizán Filmklub két műsorvezetője. Az adás a filmklub április 5-i alkalmát dolgozza fel, amikor Isidore Isou és Guy Debord filmjét mutattuk be. Ha pedig a beszélgetés meghozta a kedved, hogy részt vegyél egy vetítésen és magad is hozzászólj a filmekhez, gyere el a következő alkalomra április 25-én 19 órára a Partizán Filmklub eseményére az Eötvös10-be! Részletek: https://fb.me/e/4pZ3jgPlh