Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Írt urban fantasy regényt, a novellái megjelentek angol nyelven, majd a legismertebbek eddig az Ólomerdő-regényei lettek, amik a magyar folklór és népmesék elemeiből inspirálódtak. Új könyvében, az Alvilági szövedékben visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira.

A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Litkai Gergely podcastsorozata új részében Király Leventével, a Corvina kiadó vezetőjével beszélgetett többek között arról, hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és hogy mit kezd a calabriai maffia a sugárzó hulladékkal? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő...

Negyedik verseskötete jelenik meg Závada Péternek A muréna mozgása címmel, amely azt érezteti, milyen kevés a beleszólás lehetősége a társadalmi folyamatokba. A személyesség annyira túlpörgetett, hogy mindenkiről mindent tudni lehet, a társadalmat is a figyelemért folyó küzdelem határozza meg. Minden az énről szól, amit a kapitalizmus gyarmatosít, de azt nem tudni, hogy az még a valódi én-e - ilyenek is foglalkoztatják Závadát. Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői...

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Milyen volt a kilencvenes évek falun, amikor a néphagyomány és a rapkultúra is meghatározó volt? Hogyan lehet elviselni az örökös “megkésettség”-érzést? A politika hogyan és hogyan nem jelent meg a családi életben? Pál Sándor Attilával beszélgettünk. 

Lassan egy éve nyerte meg Vonnák Diána és Vajna Ádám a Marstercard Alkotótárs Ösztöndíjat. Ezt az egy évet végig dokumentáltuk ebben a podcast sorozatban. Az utolsó részek egyikének kérdései nagyon hasonlóak az első beszélgetés kérdéseihez. Nyomás vagy mankó az ösztöndíj? Most épp a munkafolyamat melyik részénél tartanak és merre folyik tovább az alkotás? Vajon mennyit változott a szöveg ahhoz képest, amivel az ösztöndíjra pályáztak? Vonnák Diána és Vajna Ádám válaszolnak.

Rigó Máté a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, jelenleg a bostoni Brandeis Egyetem oktatója. Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve eredetileg angolul jelent meg, majd ennek fordítása már magyarul is elérhető. A kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól azokban az utódállamokban, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak...

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük. Húsz éve jelent meg angolul Dan Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, amely hamar letarolta könyvpiacot, majd Tom Hanks főszereplésével film készült belőle. Ám Dan Brownnak sem adták könnyen a sikert, hiszen A Da Vinci-kód már a...

Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik. 

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Gyerekként nem tudott angolul, csak elképzelte, miről szólhat a dal, a hiphopon nőtt fel, Eminem-rajongó volt, hosszú volt az útja a dalszövegig. A személyes témától a nyilvánosság elé állásig sok-sok téma merült fel, például az is, hogyan született ez a sötét címadó dal, a Láttam a jövőt meghalni. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az...

A művészet a nüanszok terepe. Mi a baj A teljesség felé című slágerrel? Mit lehet kezdeni a generációs érzetekkel? A nyolcvanas évek dalszövegei hogyan hatottak az új, Minket ne szeress című új albumra? Novellaként gondol a dalszövegre Szabó Benedek, aki Galaxisok nevű zenekarával most jelentette meg Minket ne szeress című új albumát. A podcastból az is kiderül, hogy annyira személyesnek érezték a hallgatók a dalszövegeit, hogy például édesapja is jelezte, a bátyja nem Győrbe járt egyetemre....

A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Elővettük Mike Carey Kiéhezettek (2014) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényeit, valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkáját. És persze nem maradt ki a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a...

Maja Lunde regénye, A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben. A...

A mesterséges intelligencia térnyerése évtizedek óta izgatja az írók fantáziáját, egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy az MI rohamléptekkel válik a kiadói és könyvpiac valóságává. Megjelentek a chatbotok, amelyek egyelőre szöveggenerátoroknak tűnnek, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valószínűleg idővel egyre kifinomultabbá válnak. De van-e félnivalójuk az íróknak, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az írás folyamatában, és eláraszthatják-e a piacot a chatbotok által...

„Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle." Folytatódik A Szabó Magda-titok.

Miért fontos döntés a széklet kutyaválasztásnor? Kicsi, nagy, lusta, aktív kutyát válasszunk? A 444 újságírója, aki már két kötetben ábrázolta, milyen valójában a gyereknevelés, most kicsi és nagy állatokról ír, meg a városról, amiben az emberek nem akarnak magányosan bolyongani, hanem társra vágynak. Szily László Idegtartás címen saját városi állattartós élményeiből kiindulva feltérképezte, miért és hogyan érdemes állatot tartani a városban. A törpemalacok trendjétől a tacskók lelki világán...

A kiadók már nagyban készítik elő azokat a könyveket, amelyeket majd 2023-ban olvasni fogunk. Legújabb podcastünkben színt vallottunk és elárultuk, hogy az eddig ismert címek közül melyeket várjuk a legjobban.

Az Isten Háta Mögött és az Óriás után Mmamt névek indított szuperszemélyes zenei projektet Egyedi Péter, aki a Rájátszásban kortárs költőkkel dolgozott együtt. Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péterrel beszélgetünk. Az a.dal.szöveg az NKA Hangfoglaló támogatásával készült.

Ősei, a Jablonczay, Gacsáry, Szabó család szövevényes, mitológiai haragokkal, sírig tartó szerelemmel, határfeszegetésekkel, viszonzatlan érzelmekkel, zsigerig hatoló félelmekkel teli történetét szálazta, bogozta ki Szabó Magda a Régimódi történetben. A Szabó Magda-titok című podcast legújabb adásában kitárgyaltuk a regényt.

Vajna Ádámot arra kértük, hogy hívja meg azt a művészt, aki hatással van rá és inspirálja az alkotói munkában. Így Gegével és Ádámmal arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy rapszöveg és egy vers között, milyen szerepet kell magukra ölteniük munka közben, ez a szerep mennyire hasonlít rájuk és mennyire jelent búvóhelyet számukra. Szó volt a magyar nyelvről és arról a játékról, ahogy ők használják azt, a saját hang megtalálásáról és megtartásáról és nem utolsó sorban az iróniáról, ami...

Az év vége a számvetés ideje, mi sem teszünk másként: novemberben húzunk egy vonalat és listába szedjük azokat a könyveket, amelyeket az adott évben a legemlékezetesebb, legizgalmasabb olvasmányok közé sorolunk. A lista elkészültét követően a Könyves stúdiójába vonultunk, és kitárgyaltuk a legjobb könyveket, szóba kerültek a jelenre leginkább reflektáló szépirodalmi kötetek, és még a személyes kedvenceinkről is beszélgettünk. Podcast. AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVEI: 50-41.:...

Vonnák Diána arról mesél, hogyan lett olvasó és ebben milyen szerepe volt a hangoskönyveknek. Hogy melyek azok a könyvek, amiknek több esélyt is hajlandó adni és miért fontos eszköz a humor a háborús történetek elbeszélésében. Egyik kedvenc könyvében mindkettő megvan, a tragédia és a humor is, hogy melyik könyvről van szó és miért ajánlja ezt mindenkinek, az kiderül a beszélgetésből.

Hogyan segít a jövőnkön, ha megértjük a klímaváltozás következményeit? Van-e megoldás az emberiség számára? Dr. Dittrich Ernő könyvében a változás hat programját fogalmazta meg. A Pécsi Tudományegyetem Környezetmérnök Tanszékének oktatója szerint van megoldás a problémák kezelésére, sőt képes pozitív forgatókönyveket is bemutatni. Litkai Gergely műsorában lehetséges jövőkről beszélget. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a...