Valaha törzsi dobok és a sámán éneke szolgáltak arra, hogy ellássák a legõsibb szakrális funkciót, és révületbe vigyék a népet. A kereszténység térhódításával a templomok orgonái váltak médiummá, hogy az istenit az emberek számára közvetítsék. Aztán valahol New Orleans egyik templomában e kettõ összefonódott. A huszadik század második felére a modern kor profán sámánjai, a rock and roll elõadómûvészei vették át ugyanezt a szerepet. Úgy döntöttem, sorba állítom õket érdemeik szerint, mielõtt még méltatlan utódaik, a dj-k végleg a helyükre lépnek. Azért indítottam útjára a Sznobjektív...