Kissé furcsa az epizód címe (nagyon), de bizony nem áll túl messze a valóságtól a tény hogy bizonyos embertársaink igen nagy vonzalmat éreztek a digitális lótrágya iránt. A történetünk nem máshol esett meg, mint az Ultima Online világában, ahol a lótrágya először egy kiemelkedő eszmei, majd piaci értékű státuszszimbólum lett. Hogy jöhetett ez létre? Nem kell messzire mennünk a mindennapi pszichológiában, hogy lássuk a ritkaságok gyűjtögetése, vagy a számunkra hatalmas eszmei értékkel bíró "ócskaságok" őrízgetése nem is sokban különbözik az Ultima Online játékosainak világától. Mindannyian egy valóság buborékban élünk, és magunk, valamint környezetünk hatásaira formáljuk azt. Nem tudjuk sosem objektíven szemlélni a világunkat, és ennek egyik eredménye hogy emberek milliókat (milliárdokat) adnak majmos, digitális képekért, vagy épp Pokemon kártyákért.  A SoloQ 2. évadának 22. epizódjában Szimilkó Ádám, és Tóth Árpád pszichológusokkal, UX kutatókkal ülünk neki a digitális ritkaságok gyűjtése, és mögöttes pszichológiájuk témájának.  Köszönöm hogy itt vagytok és hallgatjátok a SoloQ-t! Intro: Simon Leong - Swingin' Swords (Monster Hunter Swing) Outro: Gnome - Blacksmith