Az elmúlt években sorra valósultak meg az emlékezetprojektek emlékművek, épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában. De vajon mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja?

Az Izrael elleni támadás ötödik napjának reggelén beszélgettünk Bihari Ádámmal, a Szabad Európa szerkesztő-riporterével, aki egy évig Izraelben járt egyetemre. Ő és Báthory Róbert jegyzi azt a cikket, amelyben a térség szakértői mellett izraeli magyarok beszéltek az október 7-én kezdődő támadásról.

Két ismert, fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai is beiratkozott az ELTE egyik nyári magyar nyelvi kurzusára. Egyikük évek óta itt él. Csoporttársaikban félelmet keltett a jelenlétük: volt, aki emiatt be sem fejezte a fizetős kurzust, amikor megtudta, kikről van szó.

Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, Miközben ezermilliárdos adósságot görget maga előtt, nyereséget nem termel, javarészt az államnak tartozik és egyre több kritikus infrastruktúra kerül a birtokába. Mi a kockázata a terjeszkedésnek?

Július elsején átvette a Mol a hulladékgazdálkodás nagy részét Magyarországon. A koncesszió értelmében 35 éven át uralhatja a piacot, diktálhatja a feltételeket leányvállalatán, a MOHU-n keresztül. A jelek szerint kőkemény, sokak szerint irreális feltételekről van szó, így inkább nem is szerződtek.

Minden hétre jutott egy vasúti hír ezen a nyáron. Balesetről, késésekről, sebességkorlátozásról, a területért felelős miniszter Lázár János és a MÁV vezetése közötti feszültségről, üzengetésről szóltak a beszámolók. Benyó Rita a vasút helyzetével foglalkozik legfrissebb videóriportjában.

A Zrínyi haderőfejlesztési program 3500-3600 milliárd forint elköltéséről szól. Vannak, akik szerint ez kidobott pénz, Orbán Viktor szerint viszont az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy nemcsak az a kérdés, mennyi fegyvered van, de az is, hogy mennyit tudsz a saját területeden gyártani.

Szabó M. István a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságírója legfrissebb cikkében Paks II-vel foglalkozott, egészen pontosan azzal, vajon mit kommunikál a kormány és mit jelent valójában az, hogy Paks II. megkapta a létesítési engedélyt.

Miközben Mészáros Lőrinc a nyilvánosság által korábban nem ismert jachton töltötte szabadságát családjával, változás történt a kormányzat egyes tagjaival és baráti vállalkozóival korábban kapcsolatba hozott jachtok tulajdonosi hátterében.

Budapest sebhelyeit feltáró sorozatba kezdett Bihari Ádám, a Szabad Európa budapesti irodájának szerkesztő-riportere. Huszonnyolc Margit-szigetnyi terület áll kihasználatlanul a fővárosban, ahogy Budapest főépítésze mondja, a város aranytartalékai, de fejlesztésükhöz rengeteg pénz kell.

Nem csitulnak a státusztörvény keltette indulatok. Minden napra jut egy hír az oktatás állapotáról, a gyerekek lesújtó szövegértési képességeiről, a több ezer megbuktatott elsősről. A szakma pedagógushiányról beszél, a kormány szerint viszont van és lesz is elég pedagógus. Mi az igazság?

Az év egyik legnagyobb sajtófigyelmet kiváltó eseménye már jó ideje a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Orbán Viktor tusványosi előadásai hetekig muníciót adnak az elemzőknek, gyakran nemzetközi bírálatokat váltanak ki. A Sztoriban vendége Kósa András, aki ott volt Tusnádfürdőn.

A Címlap mindig a hét legjelentősebb hírének, eseményének hátterét, összefüggéseit igyekszik bemutatni, elemezni szakértők segítségével. A Sztoriban vendége a szerkesztő-műsorvezető, Lampé Ágnes.

Kik profitálhatnak a magyar űrstratégiából vagy a százmillió dolláros HUNOR űrhajósprogramból? Ezt elemezte háromrészes cikksorozatában Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

Nincs olyan hét, hogy ne érkezne hír egy újabb balatoni gigaberuházásról, arról, hogyan írják felül az egyéni érdekek a közérdeket. Benyó Rita, a Szabad Európa újságírója kétrészes videóriportban foglalkozott azzal, mit bír még el a Balaton. Erről beszélt podcastsorozatunkban.

Ez az a sport, amihez mindenki ért. A magyar válogatott győzelme vagy veresége napokig, hetekig beszédtéma. Soha nem látott állami milliárdokkal segíti a labdarúgást a kormány. De vajon látszanak-e az új stadionok, kifogástalan műfüves edzőpályák az eredményeken?

Miközben a közoktatás színvonala egyre romlik Magyarországon, a tehetséges és a kormány politikájával nem kritikus fiatalok egészen kivételes lehetőségekhez és tudáshoz juthatnak például a Mathias Corvinus Collegium Alapítványon keresztül.

Három százalékkal dobhatják meg az amúgy is magas inflációt a csomagolással kapcsolatos díjemelések, pár hónap múlva érzékelhetik is a vásárlók az üzletek kasszáinál. Egyelőre azonban az is kérdéses, el tud-e indulni július 1-jén országos szinten a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió.

A magyar lakosság három-négy százaléka küzdhet pornófüggőséggel, mégis, a kifejezetten nagy arány ellenére alig hallani erről, miközben ez a függőség is súlyos következményekkel járhat. Miért tabutéma a pornó?

Milyen kormányzati folyamatokat indított be itthon, amikor a sajtóban gyakran kémbankként emlegetett, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank amerikai szankciós listára került?

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta eltelt 18 hónapban megélénkült az oroszok üzleti aktivitása Magyarországon. Mivel foglalkoznak ezek a cégek, és mi motiválhatja tulajdonosaikat, amikor Magyarországon terjeszkednek?

Olcsóbb a kannás bornál, és nagyobbat üt. Kétszáz forintért egy másik dimenzióba repít pár órára, a következmények pedig beláthatatlanok – a dizájnerdrogok mára letarolták Magyarországot. Ezt mutatja be videóriportjában Báthory Róbert, aki podcastsorozatunkban beszélt tapasztalatairól.

Ellentmondásos fiatalítási program, magas rendfokozatú tisztek elbocsátása, majd a vezérkari főnök felmentése – felpörögtek az események a Magyar Honvédségnél. Több cikkben foglalkoztunk a történésekkel, ezekről beszélgetünk most a szerzővel, Kósa Andrással, a Szabad Európa főmunkatársával.

Kikoptak a hírekből az ukrán menekültek, pedig több tízezren élnek Magyarországon, főként nők és gyermekek, hiszen a férfiak otthon harcolnak. Igyekeznek normális hétköznapokat teremteni egy abnormális helyzetben, és ebben elsősorban a civil szervezetek segítségére számíthatnak.

Július elsején indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek főszereplője a Mol. A kormány koncessziós szerződést kötött az olajipari céggel, nem kevesebb mint 35 évre. A Mol leánycége fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes ipari hulladékfeldolgozást, -kezelést.