Ezúttal nem állampapírt kell vásárolnia, hanem ingatlant, vagy ingatlanalapba kell fektetnie a pénzét annak a külföldinek, aki könnyen és gyorsan tartózkodási engedélyhez akar jutni Magyarországon. Egy ügyvéd szerint ugrásra készen várják a kínai ügyfelek a kormány új befektetői vízumprogramját.

Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak baráti köréhez tartozik, itthon leginkább strómanként ismert. Azonban számos nyugat-európai városban, így Bécsben, Párizsban és Londonban is fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként tartják számon. Mi ezzel a probléma?

Biztonságunk és szuverenitásunk elvesztése, harc Brüsszellel, a baloldallal, Sorossal, a genderpropagandával – Csak néhány jellemző motívum Orbán Viktor beszédeiből. A politikus összes eddigi évértékelőjét elemezte egy infografikákkal gazdagon illusztrált cikkben Németh Dóra és Szalai Bálint.

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan cégcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja, szervezi.

Tüntetők várták a V4-es csúcstalálkozóra érkező kormányfőket Prágában. Orbán Viktort a kegyelmi botrányra emlékeztették a tiltakozók, fütyültek, skandáltak, obszcén feliratú transzparenst emeltek a magasba, de a szlovák kormányfő Robert Fico sem járt jobban, őt hazaküldték - Oroszországba.

Hetek óta uralja a hazai közbeszédet a kegyelmi botrány. Miközben a parlamenti pártok egymásra mutogatnak, a leginkább érintettek hangját alig hallani, pedig a gyermekvédelmi szakemberek szerint a történet éppen arról szól, milyen elképesztő állapotban van a hazai gyermekvédelem.

Interjút adott a Szabad Európának a bicskei gyermekotthon volt nevelője. Bárnai Árpád és egy kollégája lépett fel először a gyerekeket szexuálisan bántalmazó igazgatóval és az ügy eltussolásában segédkező helyettesével szemben. Az interjú készítője, Kerényi György a Sztoriban vendége.

Minél gyorsabban, érthetőbben, látványosabban akarunk információhoz jutni napjainkban; ebben segíti az olvasót az adatvizualizációs újságírás. Egy téma kiált a grafikonokért, táblázatokért, interaktív ábrákért.

Vége a papíralapú ügyintézésnek, pár év, és minden, állammal, közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket mobilon intézhetjük – ígéri a kormány. A program a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal alá tartozik, de szakértők szerint adatvédelmi szempontból aggályos, bár hatalmas üzleti lehetőség.

Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Garamvölgyi Flóra azokról a szervezetekről írt, amelyeken keresztül igyekszik erősíteni kapcsolatait a magyar kormány a Trumphoz közeli republikánusokkal.

Január 1-je óta adatszolgáltatásra kötelezik a kocsmákat, cukrászdákat, kisvendéglőket. Minden rendelés után el kell küldeniük a turizmusért felelős állami szervnek, mennyi sört, sütit fogyasztanak a vendégek, mennyibe kerül a rántott hús. Az érintettek véleményét Wiedemann Tamás írta meg.

2022 novembere óta több száz postát zártak be az országban. A kormány költségcsökkentéssel indokolta az intézkedést. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a posta veszteséges, meg kell újítani. Az állami cég partneri programot hirdetett, de sok település így is levél- és csomagszolgáltatás nélkül maradt.

Podcastsorozatunk rendhagyó adásában a Szabad Európa újságírói beszéltek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija, és mit várnak 2024-től.

Kisajátított Balaton-part, agonizáló MÁV, Lázár János a viharban, gyermekotthonok, pornófüggőség és Mészáros Lőrinc minden mennyiségben. A Szabad Európa újságírói beszélnek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija és mit várnak 2024-től.

A kormány a családok és a gyermekek támogatását, védelmét hirdeti, azonban a Szabad Európa tényfeltáró sorozatában a Szabadonban megszólalók, volt állami gondozottak, nevelők beszámolóiból kibontakozó valóság arcul csapja az embert. Podcastunkban a riport készítőjét, Bihari Ádámot kérdeztük.

Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság ezzel szemben az, hogy egyre nehezebb a kiemelkedés, akinek pedig első generációs értelmiségiként mégis sikerül, nagyon nagy árat fizet érte – minél mélyebbről jött, annál nagyobbat.

Többször előfordult, hogy a miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár anyagilag is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. Keller-Alánt Ákos azt elemezte, milyen az, amikor magyar politikusok teszik azt külföldön, ami ellen szerintük a szuverenitásvédelminek nevezett törvény született.

A kormány szerint veszélyben van az ország szuverenitása, meg kell védeni. Az Országgyűlés a napokban elfogadhatja azt a törvényjavaslatot, amely a Fidesz retorikája szerint ezt szolgálja. A tiltakozó civilek szerint viszont a kormány folytatja a társadalmi nyilvánosság felszámolását.

Az Izrael elleni Hamász-támadás egy kibucban érte Lisaj Lavit. Magyar férjét elhurcolták és túszként tarják fogva. Interjút adott a Szabad Európának, ahogyan a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa is, aki most Izraelben, önkéntesként egy kórházban segíti a gyógyító munkát.

Míg korábban az Orbán-kormány kiemelten kezelte a német cégeket, ma már inkább átvennék a helyüket, és ezt olyan nyomásgyakorlással teszik, ami már a német politikai köröknek is szemet szúrt. A német–magyar kapcsolatokat elemezte Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

A kormány csaknem hárommilliárd forintból olimpiai lovasprogramot indított azzal a céllal, hogy 1996 után legyen újra magyar díjugrató az olimpián. A programot – bírálói szerint – szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték.

Június 8-án öntötte el az andezitbánya felől lezúduló sárlavina a recski Hunyadi utca házait. A katasztrófa 21 családot érint. Helyzetük máig megoldatlan, noha a kormány félmilliárd forintot különített el erre a célra. A NER-közeli bányát a szabálytalanságok miatt alig 3 millió forintra büntették.

Feldolgozhatatlan mennyiségben ömlik ránk az információ az online térből, de vajon ez segíti vagy gátolja a tájékozódást? Mi hiteles és mi hamis hír? Félretájékoztatás, dezinformáció? A Szabad Európa és a Political Capital podcastsorozata, A dezinformáció hatalma igyekszik segíteni az eligazodást.

Az elmúlt években sorra valósultak meg az emlékezetprojektek emlékművek, épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában. De vajon mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja?